*

A magyar művészet, oktatás, művelődés és kultúra közös szolgálatát erősíti és támogatja
a Magyar Corvin-lánc Testület és a Magyar Művészeti Akadémia
együttműködési megállapodása

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Corvin-lánc Testület (MCLT) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), hogy közös szakmai tevékenység révén elősegítsék a két szervezet küldetésének megvalósítását. Az együttműködési megállapodást 2025. április 23-án az MMA székházában, a Pesti Vigadóban írta alá ünnepélyes keretek között Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, az MCLT elnöke és Turi Attila, az MMA elnöke.

Az együttműködés kiterjed a magyar művészetet, oktatást, művelődést és kultúrát érintő kérdésben való véleménynyilvánítás, közérdekű javaslat vagy nyilvános állásfoglalás kialakítása során – igény esetén – egymás kölcsönös támogatására; közös szakmai rendezvények szervezésére, a két szervezet rendezvényein a tematikához illő, elismert szakelőadók javaslatára – elsősorban a saját tagság köréből –; kérésre a másik fél szakterületéhez tartozó adatok, statisztikák és egyéb információk, szakmai vélemények megosztására; a tapasztalatok és jó gyakorlatok átadására, továbbá közös kiadványok megjelentetésére és egymás kommunikációjának segítésére.

Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az aláírási ceremónia végén beszédében kifejezte örömét a két testület együttműködésének kezdetén. Kiemelte, hogy a „fellegekben járó” művészeknek szükségük van tudós gondolatokra, termékeny kritikára és észrevételekre, hogy tovább tudjanak lépni. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Magyar Corvin-lánc Testület számára a művészek is hasonlóan értékes gondolatokkal tudnak szolgálni. „A most induló együttműködés pedig ki fog teljesedni kiadványok, filmek és olyan vonzó művek elkészítésében, amelyeket a nemzet elé lehet majd tárni, a kultúra emelésére és a lélek vidámítására” – zárta beszédét az köztestület elnöke.

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja, korábban elnöke az aláírási ünnepségen elmondta: „Magyar kultúránk egy lelki imperiumba egyesít bennünket, éljünk bár a Kárpát-medencében vagy a világ más pontján. Az értelmiség mindig kiemelkedő szerepet játszott a nemzet életében. Nem véletlen, hogy kétszáz évvel ezelőtt, amikor 1825-ben gróf Széchenyi István a pozsonyi diétán javaslatot tett a Magyar Tudományos Akadémia elődjének, a Magyar Tudós Társaságnak a megalapítására, azt a célt tűzték ki, »hogy a tudományok és szép művészségek honi nyelven míveltessenek«. A Magyar Corvin-lánc Testület és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködési megállapodásának megkötésekor, ha megnézem a neveket, akkor a Zeusz és Mnémoszüné házasságából született kilenc múzsa közül Tháliának és Urániának a legnevesebb magyar képviselői ezen két nagytiszteletű testületben jelen vannak. Micsoda koncentrációja a szellemi tőkének, milyen érték az országnak! Az igazság keresése a tudományé, a szépség keresése a művészeteké. Ebben a szerződésben épp a közös célok emelkednek ki: szükség van a szép és igaz megjelenítésére, ami az elmúlt száz év során a magyar nemzetet kiemelkedővé tette.”

A Magyar Corvin-lánc Testületről

A Magyar Corvin-lánc a második legrangosabb állami kitüntetés Magyarországon a Magyar Szent István-rend után, amely a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál. Más állami elismerésektől eltérően a kitüntetettek egy Testületet alkotnak, melynek egyszerre legfeljebb 15 tagja lehet.

A kitüntetést, a Magyar Corvin-koszorúval és a Magyar Corvin-díszjelvénnyel együtt, Horthy Miklós kormányzó alapította 1930-ban, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter elgondolása alapján.

Az 1944 után hosszú ideig át nem adott Corvin-láncot Orbán Viktor miniszterelnök alapította újjá 2001-ben. Ahogy akkor ő fogalmazott: „Csak azok a kitüntetések maradnak fenn nemzedékeken és korszakváltásokon keresztül, amelyek nemzeti karakterünkből és kultúránkból fakadnak. Viszont bármilyen mélyre is nyúlnak egy kitüntetés gyökerei, valódi tekintélyét mindig azok az emberek adják, akik részesültek benne.”

A Testületet büszkeséggel tölti el, hogy közfeladatait saját jogállási törvény – a 2023. évi XLIX. törvény a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről – szabályozza.

Feladataik ellátását Magyarország érdekében, a Testület jelmondata szerint: „Pro scientia, litteris et artibus” – a tudományért, irodalomért és művészetekért vállalják.

A Magyar Művészeti Akadémiáról

1992 januárjában huszonkét jeles művész Makovecz Imre vezetésével társadalmi szervezetként alapította meg a Magyar Művészeti Akadémiát, amely 2011-ben köztestületi rangot kapott.

A Magyar Művészeti Akadémia a művészettel, a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat ellátó köztestület. Az MMA köztestület tagjai a magyar művészeti életben kimagasló alkotói, szellemi teljesítményt felmutató művészek.

Fő feladata, hogy elősegítse a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, a magyar művészeti élet hagyományainak tiszteletét, új, értékes alkotások születését.

A Magyar Művészeti Akadémia ellátja a művészeti élet képviseletét a közéletben, valamint mindazon testületekben, amelyekre jogszabály kötelezi, illetve amelyekben való részvételre kormányzati vagy egyéb országos hatáskörű állami szerv felkéri. Lehetővé teszi, hogy a művészeti élet hazai és külföldön élő, elismert képviselői jelentős véleményformáló erőként részt vehessenek a művészeti kérdések megvitatásában, valamint az ezt meghatározó döntések előkészítésében és kialakításában.

Gondoskodik a magyar művészeti élet szereplőinek személyes megbecsüléséről, pályázatokkal, díjak, ösztöndíjak adományozásával segíti műalkotások megszületését, nyilvánosságra kerülését és fiatal alkotók pályakezdését.