II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és kultusza címmel a fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából tudományos konferenciát rendezett a Magyar Corvin-lánc Testület 2026. április 21-én. A rendezvényen neves hazai kutatók és szakemberek a Rákóczi-életmű és a Rákóczi-kor kutatásának legújabb eredményeit, valamint a jelenlegi tudományos irányokat átfogó, sokszempontú megközelítésben mutatták be.
A konferenciát Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy a Testület küldetése a magyar tudomány, irodalom és művészet kiemelkedő képviselőinek bemutatása, valamint a nemzeti szellemi örökség értékeinek közvetítése. Hangsúlyozta, hogy II. Rákóczi Ferenc személyében nemcsak egy történelmi államférfit, hanem a magyar szuverenitás és a nemzeti önrendelkezés eszméjének egyik meghatározó alakját tiszteljük, és rámutatott arra is, hogy a konferencia programja jól tükrözi a Testület szellemiségét: a múlt értékeinek tudományos igényű bemutatását és a különböző tudományterületek közötti párbeszédet.
Az elnök külön köszöntötte az előadókat, és utalt arra, hogy a Rákóczi-életmű vizsgálata egyszerre történeti, irodalmi, teológiai és pszichológiai kérdés is. A konferencia résztvevői ezt követően egyperces néma felállással emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Ritoók Zsigmondról, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjáról, klasszika-filológusról, a Magyar Corvin-lánc Testület tagjáról, aki tudományos munkásságával és közéleti szerepvállalásával a magyar szellemi élet meghatározó alakja volt.
A konferencia előadásai komplex és sokrétegű képet rajzoltak II. Rákóczi Ferenc fejedelemről és koráról. A délelőtti szekcióban elsősorban a szabadságharc történeti, katonai és szellemtörténeti összefüggései képezték az előadások fő tematikáját. Czigány István előadása a Rákóczi-szabadságharc megvívásának esélyeit elemezte a közép- és kelet-európai háborús erőtérben, rámutatva a nemzetközi politikai viszonyok meghatározó szerepére. Kis Virág pszichológiai megközelítésben vizsgálta a fejedelem belső világát, különös tekintettel az önfeltárás, a trauma és az önterápia kérdéseire a Vallomások és az Emlékiratok szövegeiben. Takács László filológiai elemzése a Confessio Peccatoris kéziratának tanulságaira irányult, míg Mészáros Kálmán előadása Rákóczi önéletrajzi műveinek portréit és jellemrajzait értelmezte.
A délutáni szekció újabb szempontokkal gazdagította a konferencia tematikáját. Dénesi Tamás a Rákóczi-szabadságharc és a bencés rend kapcsolatát ismertette, érzékeltetve a korszak egyháztörténeti összetettségét. Tóth Ferenc az emigráció időszakának diplomáciatörténeti összefüggéseit elemezte, különös tekintettel a fejedelem külpolitikai mozgásterére. Kincses Katalin Mária előadása azt vizsgálta, miként jelentek meg Rákóczi művei Szalay László és Horváth Mihály történeti munkáiban. Kis Domokos Dániel és Fodor Gábor előadásai a Rákóczi-kultusz nemzetközi összefüggéseit mutatták be, kitérve a Franciaországban és Törökországban fennmaradt emlékhelyekre és hagyományokra. A program részeként sor került a II. Rákóczi Ferencről szóló legújabb könyvek bemutatására is.
A konferencia egyik fontos tanulsága, hogy II. Rákóczi Ferenc jelentősége nem kizárólag történeti, hanem szellemi és kulturális értelemben is maradandó. Személyében a politikai vezető és az önreflexív gondolkodó egysége jelenik meg, amely a mai kutatások számára is gazdag értelmezési lehetőségeket kínál.
A rendezvény zárásaként Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Corvin-lánc Testület tagja mondott zárszót. Beszédében hangsúlyozta, hogy a konferencia előadásai a legkülönbözőbb tudományterületek felől közelítették meg Rákóczi személyét és történeti szerepét, és még egy nem szakmabeli hallgató számára is világossá tették a korszak összetettségét. Kiemelte, hogy a Rákóczi-szabadságharc értékelése árnyaltabb megközelítést igényel: nem pusztán vereségként, hanem történeti folyamatként, amelynek hosszabb távú hatásai is voltak. Hozzátette, hogy a történész és a bölcsész feladata nem csupán a tények rögzítése, hanem azok értelmezése is, és ebben a tekintetben a konferencia jelentős hozzájárulást nyújtott.
Előadók és előadások
- Czigány István, nyugalmazott igazgatóhelyettes, Hadtörténeti Intézet és Múzeum: A Rákóczi-szabadságharc megvívásának esélyei a közép- és kelet-európai háborús erőtérben
- Kis Virág, pszichológus, magyar–angol szakos középiskolai tanár, doktorandusz, Debreceni Egyetem Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola: A belső fejedelem – Pszichés önfeltárás, trauma és önterápia II. Rákóczi Ferenc Vallomások és Emlékiratok című műveiben
- Takács László, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Klasszika-filológia Tanszék: A Confessio Peccatoris kézirata vizsgálatának tanulságai
- Mészáros Kálmán, történész, Hadtörténeti Intézet és Múzeum: Portrévázlatok, jellemrajzok II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi műveiben
- Dénesi Tamás, igazgató, Pannonhalmi Főapátsági Levéltár: A Rákóczi-szabadságharc és a bencések
- Tóth Ferenc, tudományos tanácsadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja, Történettudományi Kutatóintézet: Egy emigráns fejedelem diplomáciája (1711–1720) A Vallomások külpolitikai hátteréhez
- Kincses Katalin Mária, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történettudományi Intézet; VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár: Az Emlékiratok és a Vallomások Szalay László és Horváth Mihály történeti műveiben
- Kis Domokos Dániel, tudományos kutató, Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti és Zeneműtár: Rákóczi-emlékhelyek Franciaországban
- Fodor Gábor, tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja, Történettudományi Kutatóintézet: II. Rákóczi Ferenc nyomában Törökországban: a Vallomásoktól a Rákóczi-kultuszig