A magyar organikus építészet iskolateremtő alakja 1935. november 20-án született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1959-ben fejezte be. 1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI). 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítésze.
1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett.
Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. 1981-től a BME, az Iparművészeti Főiskola és a MÉSZ Mesteriskola, 1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára. 1989-ben a Kós Károly Egyesülés, 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója, később elnöke. A Nemzetközi Építészeti Akadémia tagja, az Amerikai Építészek Szövetségének, a Skót Építésszövetség és a Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja, valamint a Dundee-i Egyetem díszdoktora. Budapest XI. kerület (Újbuda), XII. kerülete (Hegyvidék), Budapest, valamint több vidéki város díszpolgára.
1988-ban az Országépítő Alapítvány egyik alapítója, majd kuratóriumának elnöke. 1993 és 1998 között a Herendi Porcelángyár Rt. Igazgatótanácsának elnöke, 1996-től 1998-ig a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja. A Balassi Bálint-emlékkard díjazást odaítélő Balassi Kuratórium elnöke. A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket tömörítő Nemzeti Egység Mozgalom vezetője. 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért polgári kör megalapításában is.
2011. szeptember 27-én érte a halál, temetése október 8-án a Farkasréti temetőben több ezer ember jelenlétében zajlott.
2011. november 5-én Budapesten a Magyarság Háza Corvin termében Pálinkás József, az MTA elnöke és Maróth Miklós, az MTA alelnöke által vezetett közgyűlésen megalakult a Magyar Művészeti Akadémia köztestület, amelynek Makovecz Imre örökös tiszteleti elnöke lett.