Köztestületi tag

Pályáját 1980-ban az Országgyűlési Könyvtár jogi szakkönyvtárosaként kezdte. 1981 és 1988 között a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd munkatársként. 1989-től a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán töltött be különböző vezető tisztségeket, 2000-től az intézmény egyetemi tanára.

2004-től az Európa Tanulmányok Központ igazgatója, valamint nemzetközi együttműködésekben vett részt (IEP Lille, Senghor Egyetem), és közreműködött magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok BA és MA szakok kialakításában. 2007 és 2009 között a Jean Moulin Lyon 3 Egyetem Jogi Karának vendégprofesszora, valamint a Louvaini Katolikus Egyetem vendégoktatója volt. 2014 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora volt, 2018-tól a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kutatóprofesszor, 2021-től pedig egyetemi tanár.

1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. 2000 és 2004 között Magyarország belgiumi nagykövete (2003-ig luxemburgi is), 2007 és 2010 között alkotmánybíró, 2010 és 2014 között Franciaországba akkreditált nagykövet. 2014 és 2019 között igazságügyi miniszter, 2019 és 2024 között európai parlamenti képviselő volt.

2020-tól a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet tiszteletbeli elnöke és a Magyar Jogász Egylet elnöke, 2021-től a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagja, 2022-től a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.

2005 és 2013 között az Európa Tanács Velencei Bizottságának póttagja, 2025-től tagja. 2014-től 2019-ig a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnöke. 2015-től a European Public Law Organization Board tagja, 2018-tól pedig az Acta Humana szerkesztőbizottságának elnöke.

2005-ben jelent meg az Európai Unió akkori tagállamainak alkotmányát magyar nyelvre lefordító kötete, amelyet Badó Attilával közösen írt. Több tanulmányban foglalkozik a frankofón országok államszervezetével és jogrendszerével, valamint a nemzeti parlamentek fejlődésével és az alkotmányfejlődési tendenciákkal. Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adja közre.

Főbb művei közé tartoznak többek között A közigazgatási bíráskodás szervezete és működése egyes európai országokban, Milyen közigazgatási bíráskodást?, a Magyar–francia, francia–magyar jogi szótár, a Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban, A mi alkotmányunk, a Bevezetés az alkotmányjogba (több kiadásban), Az alkotmányozás dilemmái. Alkotmányos identitás és európai integráció, a Párizsi napló, a Nemzeti szuverenitás és európai integráció, valamint az Európai körkép című kötetei.